Felborult nemi szerepek!
Női princípium beteljesítése!
A házi tűzhely melegének őrzője!
Záporoznak a jelmondatok és üti fel a fejét
lépten-nyomon az a nézet, amely tudni véli a nő kizárólagos feladatát az
életben.
Hiszem, hogy az emberi élet a XXI.
században sokkal tartalmasabb lehet, hogy az életünket – nyilván egyéb
körülmények mellett – mi magunk irányíthatjuk, és nem kell másoktól függve
alárendelt szerepben élnünk.
A gyerek, család, háztartás mellett még ott
a munka (juj, karrierJ),
a kultúra, a sport, az utazás és ezernyi hobbi, amiben kiteljesedhetünk, amiben
örömünket lelhetjük, és ez által a magunk preferenciái szerinti, teljes életet
élhetünk.
Miért kellene úgy élnünk, mint
nagyanyáinknak? Tényleg annyira vágyunk erre?
"Családi
életünk nem volt egyhangú, mindig történt valami. Nekünk gyerekeknek a
legérdekesebb az volt, ha kistestvérünk született. Egy ízben ikrek születtek.
Egyik kisfiú, a másik lány. Hét-nyolc éves lehettem akkor. A szülésznő kijött a
szobából az udvarra, és közölte apámmal: ikrek születtek. Apám befutott a
konyhába, és sebtében felhajtott egy bögre vizet. … Életében először közel
érezte magát az ájuláshoz. Hiszen minden újabb gyermekáldás újabb gond a
szegény ember számára. A kettős gyermekáldás pedig igazán sok volt a jóból.
Ikertestvéreim egyébként hamarosan meghaltak. Egyéves korukban egyazon héten –
ahogy akkor mondták – fogzásban elpusztultak.
Így adott egymásnak több ízben találkozót nálunk
születés és halál. Anyám tizenkétszer esett teherbe. Nem minden esetben szülte
meg gyermekét, mert a szegénység ingoványai alattomosak. Hol megcsúszott a
mosóteknő előtt, hol „megemelte” magát – ahogy mondták – a nyolcadik,
kilencedik hónapban."
Részlet Fónagy Zoltán: "A szelíd, okos lélek" - Fény- és árnyképek
az anyaság történetéből c. bejegyzéséből.
Fotó: Sulinet.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése